胆红素是什么意思

Dél-afrikai K?ztársaság
Republiek van Suid-Afrika iRiphabhuliki yaseNingizimu Afrika iRiphabhulikhi yeNingizimu Afrika Repabliki ya Afrika-Borwa Rephaboliki ya Afrika Borwa Rephaboliki ya Aforika Borwa Riphabliki ya Afrika Dzonga iRiphablikhi yoMzantsi-Afrika Riphabu?iki ya Afurika Tshipembe iRiphabliki yeSewula Afrika
A Dél-afrikai K?ztársaság zászlaja A Dél-afrikai K?ztársaság címere
F?városa	Pretoria Bloemfontein Fokváros
d. sz. 29°, k. h. 24°-29, 24
Legnagyobb város	Johannesburg
államforma	k?ztársaság
Vezet?k
Eln?k	Cyril Ramaphosa
Aleln?k	David Mabuza
A Nemzeti Tanács eln?ke	Amos Masondo
A Nemzeti Gy?lés szóviv?je	Thandi Modise
Hivatalos nyelv	afrikaans angol conga cvána déli ndebele déli szoto északi szoto szvázi venda xhosza zulu
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetk?z?sség Afrikai Unió Kereskedelmi Világszervezet G20 BRICS Nemzetk?zi újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetk?zi Fejlesztési Társulás Nemzetk?zi Pénzügyi Társaság Nemzetk?zi Beruházásbiztosítási ügyn?kség Afrikai Fejlesztési Bank UNAMID ACP-országok Rakétatechnológiai Ellen?rzési Rendszer Interpol Nukleáris Szállítók Csoportja Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Nemzetk?zi Hidrográfiai Szervezet UNESCO F?ld-megfigyelési Csoport Southern African Development Community Egyetemes Postaegyesület Nemzetk?zi Távk?zlési Egyesület Nemzetk?zi Polgári Védelmi Szervezet Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Southern African Customs Union Vám Világszervezet atomsorompó szerz?dés African Continental Free Trade Area
Népesség
Népesség	62 027 503 (2022. február 2., népszámlálás)
Becsült	64 700 000 f? (2025)
Néps?r?ség	53 f?/km2
GDP	2024 (nominális)
?sszes	401 milliárd USD
Egy f?re jutó	6442 USD PPP: 13 600 USD (2024) (kb. 107.)
HDI (2023)	0,741  (106.) –
F?ldrajzi adatok
Terület	1 221 037 km2
Id?zóna	UTC+02:00 UTC+03:00 Africa/Johannesburg (UTC)
Pénznem	dél-afrikai rand
Nemzetk?zi gépkocsijel	ZA
Hívószám	+27
Segélyhívó telefonszám	112
Internet TLD	.za
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug AC power plugs and sockets: British and related types BS 546 IEC 60906-1
K?zlekedés iránya	bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Dél-afrikai K?ztársaság témájú médiaállományokat.

A Dél-afrikai K?ztársaság az afrikai kontinens déli szegletében található. északon Botswana és Zimbabwe, északnyugaton Namíbia, északkeleten Mozambik és Szvázif?ld határolják, nyugaton az Atlanti-óceán, keleten az Indiai-óceán mossa partjait.

Afrika egyik legfejlettebb állama. Egy ?nálló királyság található az ország területén belül: Lesotho. Az ország abban a kül?nleges helyzetben van, hogy 3 f?városa is van: Pretoria, a k?zigazgatási f?város, Bloemfontein, az igazságszolgáltatás k?zpontja és Fokváros, a politikai f?város; legnépesebb városa pedig Johannesburg.

Dél-Afrika t?bbnemzetiség? társadalom, amely kultúrák, nyelvek és vallások széles skáláját ?leli fel. Az alkotmány tizenegy hivatalos nyelvet ismer el, ami a negyedik legmagasabb szám a világon. A sokszín? és multikulturális társadalom miatt id?nként ?szivárvány nemzetnek” is nevezik, ahol a kontinensen a legnagyobb a keveredés a fekete, a fehér és az ázsiai népesség k?z?tt.

Az ország azon kevesek k?zé tartozik Afrikában, ahol soha nem volt államcsíny; a feketék túlnyomó t?bbsége azonban csak 1994-ben kapott választójogot. Az apartheid vége óta az életmin?ség jelent?sen javult, de a b?n?zés, a szegénység és az egyenl?tlenség továbbra is kirívó.

Az újonnan iparosodott országok k?zé számít, Afrika második legnagyobb gazdaságával, és a kontinensen a legt?bb világ?r?kségi helyszínnel.

A BRICS-országok k?zé tartozik és az egyetlen afrikai ország, amely a G20 gazdasági hatalmai k?zé tartozik. Itt található az Afrikai Unió parlamentjének egyik székhelye (Johannesburgban). Az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik alapító tagja és tagja a Nemzetk?z?sségnek is.

F?ldrajz

• 
  Domborzati térkép
• 
  Települések, tartományok és folyók
• 
  M?holdas kép
• 
  Swartberg az ország déli részén
• 
  Rafting az Orange folyón
• 
  Richtersveld

A Dél-afrikai K?ztársaság elhelyezkedése Namíbia Botswana Zimbabwe M o z a m b i k Lesotho Szvázif. Bloemfontein Durban East London Fokváros Johannesburg Kimberley Mossel Bay Pietermaritzburg Gqeberha Polokwane Pretoria Sun City Atlanti- óceán Indiai- óceán Tugela-vízesés Augrabies N. P. Kruger N. P. Richtersveld D r a k e n s b e r g Drakensberg Lowveld H i g h v e l d (Búr-magasf?ld) Fels?-Karroo K a r r o o F o k - h e g y s é g K a l a h á r i Thabana Nt. Jóreménység foka Agulhas-fok

Domborzat

Dél-Afrika f?ldrajzi nagytájai

Partvonala majdnem 3000 km hosszú és rendkívül szabályos, csak a déli szakasza tagolt, ahol az Agulhas (T?)-fok, a kontinens legdélebbi pontja található a Jóreménység fokától kb. 150 km-re délkeletre.

Az ország legjellemz?bb sajátossága a nagy tengerszint feletti magasság.

A tengerparti sáv általában keskeny, a partvonal természetes kik?t?kben szegény, a domborzat a szárazf?ld belseje felé meredeken emelkedik.

Felszíne két alapvet? területi egységre osztható:

• bels? fennsík (Dél-afrikai-magasf?ldek), ami átlagosan 1000–1400 méterrel van a tengerszint felett;
• a fennsík és a partvonal k?z?tt húzódó terület.

A felf?ldb?l, melynek csapadékvizeit nyugat felé az Orange, kelet felé pedig a Limpopo folyó vezeti el, és amely északnak és nyugatnak a Kalahári-medencét fogja k?rbe, afelé fokozatosan süllyed. Bel?le magányos hegykúpok és hosszan elnyúló hegyvonulatok emelkednek ki.

A felf?ld déli részén húzódik a Fels?-Karroo-plató, az ún. karroo (karru-) formáció névadó területe. Az 1000-1500 méter magasságú fennsíkot dél felé tartó mély v?lgyek szabdalják fel. éghajlata meleg, félsivatagi.

A felf?ld keleti részén a Highveld (Búr-magasf?ld), amely a Drakensberg magas csúcsaitól nyugatra, a Kalaháritól délkeletre, 1200 méternél magasabban fekv? terület. éghajlata az India-óceán fel?l érkez? nedves passzátszelek hatására monszun jelleg?, nyári csapadékkal. évi átlagos csapadék 600–800 mm. Fátlan vidéke talán egyetlen tája Afrikának, ahol a klíma indokolja a sztepp kifejezés használatát.

A felf?ld északkeleti részén a Lowveld (Alacsonyf?ld) található. Ez a Kalahári-medencét k?rülvev? magasf?ldkoszorúnak a Limpopo v?lgye felé lealacsonyodó (1000 méter alatti) területe.

A bels? fennsíkot, (felf?ldet, magasf?ldeket) félk?rívben a Rodgers- vagy Nagy-lépcs?nek nevezett (angol: Great Escarpment) hegyvonulat ?vezi. Ez az óceán felé meredek, majdnem függ?leges fallal szakad le. Legmonumentálisabb része, a Drakensberge. Ennek t?bb csúcsa meghaladja a 3000 métert. Itt található a 3446 méteres Injasuti, az ország legmagasabb pontja is. Innen délnyugatra, Fokf?ld tartomány déli részén két medencét kereteznek a hegyek: a Nagy-lépcs? és annak fokf?ldi el?hegyei, vagyis a Fok-hegység hegyei (Swartberg(e), Langeberg stb.). Ezek k?z?tt terül el a Little (Kis) Karroo, illetve ezekt?l északra a Great (Nagy) Karroo, másképp a Fels?-Karroo-plató. A felf?ldt?l délnyugatra, távolabb a magányos Tábla-hegy homokk? t?mege emelkedik ki a Fokf?ldi-síkságból; lábánál, a Tábla-?b?lben fekszik Fokváros.

Vízrajz

Az ország leghosszabb folyója az Orange (vagy Oranje). Teljes hossza 2092 km, vízgy?jt? területe 1 020 000 km². A Drakensberge (Sárkány)-hegységben a 3299 m magas Mont aux Sour csúcs k?rnyékén ered, majd Lesotho területén áthaladva folyik nyugati irányban. Namíbia és a Dél-Afrikai K?ztársaság k?z?tt határfolyót képez, s az Alexander-?b?lnél éri el az Atlanti-óceánt. Legjelent?sebb jobb oldali mellékfolyója a Vaal, míg a bal oldaliak k?zül a Brak méltó említésre. Az Orange k?zepes vízhozama a torkolatnál 800 m3/s. Az állam másik nagy folyója a Limpopo, ami Crocodil folyó néven a Witwatersrand-hegységben ered. Bal oldali mellékfolyójával, a Maricóval t?rtén? egyesülése után változik a folyó neve Limpopóra. 460 km hosszan a Dél-Afrikai K?ztársaság és Botswana, illetve Zimbabwe határfolyója. Az Indiai-óceánt Mozambikon keresztül éri el. A Limpopo jobb oldali mellékfolyói a torkolat felé haladva: a Mogol, a Palala, a Mogalakwena és a Sand. Az ország egyéb folyói k?zül az Atlanti-óceánba ?mlik a Buffels és az Olifants. Az Indiai-óceán a végcélja a k?vetkez? folyóknak kelet felé haladva: Breede, Gourits, Groote, Sondags, Great Fish, Great Kei, Umzibwubu, Mkamanzi, Umgeni, Tugela.

Víztározók: a Vaal-folyón a Vaal-víztározó és a Bloemhofi-víztározó; az Olifants-folyón Transvaal-tartományban a Loskop-víztározó; az Oranje-folyón a Hendrik Verwoerd-víztározó.

Itt található a világ második legmagasabb vízesése, a 948 méter magas Tugela-vízesés. Jelent?s vízesése még az Orange-folyón az Augrabies-vízesés.

éghajlat

éghajlati térkép a K?ppen-féle osztályozás alapján (angol)

Az ország a mérsékelten meleg szubtrópusi ?vezetben fekszik; a nyugati part el?tt a hideg Benguela-áramlat, a déli, valamint a keleti partok el?tt a meleg Agulhas-, illetve Mozambiki-áramlat azonban jelent?s hatással van a h?mérsékletre és a csapadék mennyiségére. Ennek k?vetkeztében Fokvárosban 12 °C, Durbanban 18 °C, a tengerparttól távolabbi Johannesburgban pedig 10 °C az átlagos téli, júniusi h?mérséklet; a nyári (januári) átlagh?mérséklet nyugaton 21 °C, a keleti tengerparton és a felf?ld?n 25 °C. A felf?ld?n jelent?s a napi és az évi h?mérséklet-ingadozás (a fagyos napok száma elérheti az évi 150-et). A csapadék nyáron hullik, kivétel a Fokf?ld, melynek éghajlata mediterrán jelleg?. Az évi csapadék mennyisége keletr?l nyugatra cs?kken. A délkeleti peremhegységben t?bb mint 2000 mm, míg Bushmanlanden alig 50 mm; a felf?ld keleti részén 500–800 mm, a nyugati aszályos vidékeken és a két es?árnyékos Karroo-medencében 100–250 mm. A bels? területeken gyakoriak az aszályok.

Fokváros éghajlati jellemz?i

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	év
átlagos max. h?mérséklet (°C)	26,1	26,5	25,4	23,0	20,3	18,1	17,5	17,8	19,2	21,3	23,5	24,9	21,9
átlagos min. h?mérséklet (°C)	15,7	15,6	14,2	11,9	9,4	7,8	7,0	7,5	8,7	10,6	13,2	14,9	11,4
átl. csapadékmennyiség (mm)	15	17	20	41	69	93	82	77	40	30	14	17	515
Havi napsütéses órák száma	337	297	292	233	205	175	193	212	224	277	309	334	3088
Forrás: World Meteorological Organization

Durban éghajlati jellemz?i

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	év
átlagos max. h?mérséklet (°C)	28,0	28,0	28,0	26,0	25,0	23,0	23,0	23,0	23,0	24,0	25,0	27,0	25,2
átlagos min. h?mérséklet (°C)	21,0	21,0	20,0	17,0	14,0	11,0	11,0	13,0	15,0	17,0	18,0	20,0	16,5
átl. csapadékmennyiség (mm)	134	113	120	73	59	28	39	62	73	98	108	102	1009

Johannesburg éghajlati jellemz?i

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	év
átlagos max. h?mérséklet (°C)	25,5	25,0	24,0	21,0	19,0	16,0	16,7	19,5	23,0	23,8	24,2	25,0	21,9
átlagos min. h?mérséklet (°C)	14,7	14,0	13,0	10,3	7,2	4,0	4,0	6,2	9,3	11,2	12,7	14,0	10,0
átl. csapadékmennyiség (mm)	125	90	90	55	13	10	5	5	27	70	117	105	712
Havi napsütéses órák száma	250	225	240	240	275	267	285	285	280	270	250	263	3130
Forrás: World Meteorological Organization, NOAA

él?világ, természetvédelem

állatok Strucc, Jóreménység foka Nemzeti Rezervátum Oroszlán a Kruger Nemzeti Parkban Orrszarvúk a Pilanesberg Nemzeti Parkban Paradicsomdaru, az ország nemzeti madara Betelepített tigris antilopokat üld?z Zebra a Madikwe Vadrezervátumban Pápaszemes pingvinek a Jóreménység fokán Méhészborz Mozambiki k?pk?d?kobra Kígyászkesely?

állatvilága rendkívül gazdag. Jellegzetes afrikai faunájában sok a bennszül?tt faj, illetve alfaj. A nagy test? állatokat az oroszlán, fehér és fekete orrszarvú, elefánt, kafferbivaly, leopárd, zebra, a barna, a foltos és a cibet-hiéna, valamint a víziló képviseli. Ezekkel az állatokkal t?bbnyire csak a nemzeti parkokban találkozhatunk. Megtalálható még a sivatagi hiúz, a szervál, a jávorantilop, a nagykudu. Elterjedtek az eml?s?k k?zül a bennszül?tt mohos fülesmaki és óriás fülesmaki. Nagyon változatos a madárvilág is. Sok helyen vannak mérges kígyók (puffogó vipera, z?ld- és fekete mamba), skorpiók. A természetes ellenségeik visszaszorulása miatt újra elszaporodtak a vándorsáskák, melyek óriási károkat okoznak a n?vényzetben. A rovarev?k rendjéb?l jellegzetes az endemikus aranyvakondok családja.

Királyprotea, az ország nemzeti virága

Az ország flórája szintén változatos. Bár az égetéses erd?irtás és a túlzott legeltetés jelent?sen megváltoztatta az eredeti n?vényzetet. ?sszefügg? ?r?kz?ld erd?k ma már csak délen, a tengerparti ?vezetben, és keleten, a peremhegység legcsapadékosabb keleti lejt?in akadnak. Mind?ssze az ország területének 3%-át borítja erd?. A felf?ld?n leginkább legel?k vannak: északnak haladva egyre t?bb az erny?s akácia és a majomkenyérfa. Az északkeleti tengerpartot pálmák és mangrove szegélyezik. Fokf?ld kül?nleges, fajtákban gazdag n?vényzetében méter magas hangafélék, t?lgyek, eukaliptuszok és berkenyefélék, például proteák találhatók. A passzátok ?nt?zte délkeleti partvidéken es?erd?-?v húzódik pálmafákkal, aloéval és vadbanánnal. A déli tengerparton és a partk?zeli hegységben fokf?ldi típusú mediterrán n?vényzet él. Kül?nleges az úgynevezett Knysna-erd?, de a legt?bb helyen már csak a keménylevel?, ?r?kz?ld n?vényekb?l álló másodlagos bokros n?vényzet található. A Dél-Afrikai K?ztársaság nemzeti virága a királyprotea.

Nemzeti parkjai

A Royal Natal Nemzeti Park a Drakensbergben

• A nemzeti parkok k?zül a k?zel 20 000 km²-es, transvaali Kruger Nemzeti Park a legnagyobb. A parkban jelent?s számban figyelhet? meg elefánt, bivaly, zsiráf, strucc, hiéna, oroszlán, gepárd, leopárd, majom, víziló, varacskosdisznó, krokodil és kül?nb?z? antilopfélék.
• A Mountain Zebra Nemzeti Parkban sikerült megtelepíteni a kipusztulástól fenyegetett hegyi zebrát.
• A Hluhluwe Nemzeti Park a fehér és a fekete orrszarvú védett élettere.
• Az Augrabies-vízesés Nemzeti Park tartozik még a nevezetesebb parkok k?zé.

Természeti világ?r?kségei

A világ természeti ?r?kségének része:

• A Richtersveld botanikai és kultúrtáj
• Greater St. Lucia Wetland Nemzeti Park
• Ukhahlamba / Drakensberg Nemzeti Park (a kulturális világ?r?kségnek is része)
• A Cape Floral régió védett területe - kül?nlegesen változatos, szárazságt?r? n?vényvilág
• Vredefort-kráter

T?rténelem

?si busman sziklarajzok, Drakensberg

Az els? európai (holland) gyarmatosítók érkezése Fokf?ldre, 1652-ben. (festmény, Charles Davidson Bell)

A talált leletek alapján a Dél-afrikai K?ztársaság területén kb. negyedmilliárd évvel ezel?tt már ?sállatok éltek.

Kb. 20-40 000 évvel ezel?tt a Dél-afrikai K?ztársaság területén khoikhoi és szan t?rzsek, éltek kis csoportokban, amelyek tagjai kezdetleges szerszámokat használva vadásztak, halásztak. Ezekb?l a csoportokból alakultak ki a busmanok, akiknek a mai napig élnek leszármazottaik a Kalahári-medencében.

A terület els? felfedez?i a portugálok voltak:

• 1487-ben Bartolomeu Dias elérte a Jóreménység fokát, majd
• 1498-ban Vasco da Gama Afrika megkerülésével eljutott Indiába.

1652-ben alapították a hollandok Fokvárost keresked?telepként, amelyet 1814-ben Anglia vásárolt meg. Ekkor alakult az els? jelent?s angol kolónia, Port Elizabeth.

Keleti terület

Az ország keleti részére a voortrekkerek, azaz a továbbvándorlók kerültek, a búrok pedig az ország belseje felé igyekeztek.

Az 1834 és 1840 k?z?tt tartó vándorlásokat nagy treknek nevezték el.

A zuluk és a búrok k?z?tt folyamatosak voltak a háborúskodások, míg 1838. december 16-án a Blood River (Véres-folyó) melletti csatában a búrok legy?zték a zulukat.

A búrok 1838-ban alapították els? k?ztársaságukat Natalia néven, amely 1842-ben angol gyarmat lett. Ekkor a búrok visszavonultak, de a zuluk támadták az angolokat. Az angolok hosszú csatában t?bb ezres veszteséggel foglalták el a mai KwaZulu-Natal területét.

északi terület

Míg az angolok keleten KwaZulu-Natalért küzd?ttek, északon két ?nálló k?ztársaságot alapítottak az afrikánerek:

• Oranje Szabadállam
• Transvaal K?ztársaság

A terület értékét a Kimberleyben lév? gyémánt és a Johannesburgban fellelt arany n?velte.

Az angol-búr háborúk

1899-ben kit?rt a második angol-búr háború. A csata során 14 000 afrikai bennszül?tt vált áldozattá, míg az angol koncentrációs táborokban 28 000 búr vesztette életét. 2,5 év után a búrok megadták magukat.

A búr háborúban (1880–1902) Anglia megfosztotta a búr államokat függetlenségükt?l.

1902-ben a Transvaal K?ztársaság, a vereenigingi békeszerz?dés aláírásával angol gyarmat lett.

A Dél-afrikai Unió brit domínium

1910-ben Fokf?ld, Transvaal, Oranje és Natal brit koronagyarmatok egyesítésével – domíniumként – megalapították a Dél-afrikai Uniót, amelynek államf?je az aktuális brit uralkodó, akit az országban f?kormányzó (Governor-General of South Africa) képviselt, els? minisztereln?ke pedig Louis Botha tábornok lett. 1914-ben búr felkel?k létrehoztak egy átmeneti dél-afrikai búr k?ztársaságot, de ezt a britek és helyi támogatóik néhány hónapon belül szétverték. A Dél-afrikai Unió 1926-tól a Brit Nemzetk?z?sség tagja volt, perszonálunióban Nagy-Britanniával.

• 
  A Dél-afrikai Unió brit domínium zászlója 1910 és 1928 k?z?tt.
• 
  A Dél-afrikai Unióban a brit uralkodót képvisel? f?kormányzó (Governor-General of South Africa) zászlaja 1910 és 1931 k?z?tt
• 
  A Dél-afrikai Unióban a brit uralkodót képvisel? f?kormányzó zászlaja 1931 és 1953 k?z?tt.

• 
  V. Gy?rgy brit király dél-afrikai 1 pennys érméjének el?- és hátoldala. A Dél-afrikai Unió minden érméjén az aktuális brit uralkodó portréja szerepelt V. Gy?rgyt?l II. Erzsébetig.
• 
  Dél-afrikai, 2 pennys postabélyeg VI. Gy?rgy és Erzsébet királyné portréjával, melyet a királyi pár 1947-es látogatása alkalmából bocsátottak ki.
• 
  Az utolsó dél-afrikai uralkodó II. Erzsébet királyn? (Queen of South Africa) volt 1952 és 1961 k?z?tt.

A Dél-afrikai K?ztársaság megalapítása

1961-ben egy népszavazás után, melyen csekély t?bbséggel (52,29 % k?ztársaság, 47,71 % monarchia) kikiáltották az ország függetlenségét, kiléptek a Brit Nemzetk?z?sségb?l, II. Erzsébet királyn? dél-afrikai uralkodói tisztsége megsz?nt, a Dél-afrikai Unió helyett létrej?tt a Dél-afrikai K?ztársaság.

Az országban az élet minden területén – gazdaságban, politikában, kultúrában – az apartheid, azaz a faji megkül?nb?ztetés érvényesült. Minden terület a fehérek kezében ?sszpontosult. új t?rvényeket hoztak a 40-es évekt?l, amelyek a feketéket háttérbe szorították. Ez a rendszer azonban az 1990-es évek elején ?sszeomlott, t?bb száz t?rvényt hatályon kívül helyeztek és 1994-ben már a fekete lakosság is részt vehetett a választásokon. 1994. május 10-én Nelson Mandela lett a Dél-afrikai K?ztársaság els? demokratikusan megválasztott eln?ke.

Az apartheid rendszer bukása után

Az apartheid utáni Dél-Afrikában az emberek milliói, t?bbnyire feketék, továbbra is szegénységben élnek. Korábban ritka volt a szegény fehér ember - a számuk nagyon megn?tt. Sokan az apartheid rendszer hatásának tulajdonítják ezt, de egyre t?bben vannak olyanok, akik szerint a fennálló kormányzat rossz pénzügyi és k?ltségvetési politikája az oka annak, hogy egyre egyenl?tlenebbül oszlik el a gazdagság, a gazdasági n?vekedés eredményét kevesen élvezhetik.

Az AIDS-betegség járványszer? méreteket ?lt?tt. A kormányzat tehetetlen vele szemben, az átlagosan várható élettartam drasztikusan zuhant 1994 óta.

államszervezet és k?zigazgatás

Alkotmány, államforma

A parlament Fokvárosban

A kormány hivatalos székhelye Pretoriában

Az 1994-ben életbe lépett alkotmány szerint államformája kétkamarás t?rvényhozással rendelkez? t?bbpártrendszer? parlamentáris k?ztársaság. A kétkamarás parlament a négyszáz f?s nemzetgy?lésb?l és a kilencven tagú szenátusból áll. A nemzetgy?lés felét az országos pártlistákról, másik felét a tartományi pártlistákról választják. A szenátust a négy régi tartomány (Fokf?ld, Natal, Oranje, Transvaal) és a tíz Bantusztánból kialakított kilenc új tartomány tíz-tíz küld?tte alkotja. Az államf?t, aki egyben a kabinet eln?ke, és a végrehajtó hatalom legf?bb irányítója, a nemzetgy?lés választja meg. A t?rvényhozás k?zpontja Fokváros. A t?rvényeket mindkét kamarának el kell fogadnia.

T?rvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A feketék ellenállásukat els? ízben az 1912-ben megalakított Dél-afrikai ?slakosok Pártjával fejezték ki, amely kés?bb Afrikai Nemzeti Kongresszus lett.

1960. március 21-én egy fekete tüntetés alakult ki, amelyb?l fegyveres mozgalom lett, amely során az egyik vezet? – Nelson Mandela – b?rt?nbe került, míg a másik – Oliver Thambo – megsz?k?tt.

Az 1989-es év hozott els?ként a Dél-afrikai K?ztársaság t?rténetében jelent?s változást, amikor F. W. de Klerk került hatalomra.

1990-ben megszüntette az apartheidet és véget vetett Mandela raboskodásának.

1993-ban De Klerk és Mandela Nobel-békedíjat kaptak.

1994. április 27-ére kit?zték az els? demokratikus választásokat, amelyen a Nelson Mandela vezette ANC gy?z?tt, aki koalíciós kormányt alakított a Nemzeti Párt és az Inkhata Szabadság Párt részvételével.

A rendszerváltás után sok fehér elhagyta az országot, a gazdaság visszaesett, a b?n?zés megn?tt.

Az ANC hatalomra kerülése után az ENSZ által nyilvántartott ún. HDI index ("Human Development Index") drámaian visszaesett.

?A gyilkosságoknak leginkább kitett csoport a világon, b?rszínt?l függetlenül, a dél-afrikai farmerek, akiket gyakran t?bb órás kínzások után mészárolnak le. 100 000 farmerre évente 313 gyilkosság jut, amely négyszer t?bb, mint az egyéb kisebbségeket érint? hasonló arány, és kétszer t?bb, mint az iraki háborús ?vezetben. A dél-afrikai polgárok egy rejtett, hadüzenet nélküli háborúban élnek, amely f?leg az egyéni gazdálkodókat érinti, illetve teszi létüket lehetetlenné.” Dél-Afrikában, a hivatalos statisztikák szerint, évente kb. 50 000 embert gyilkolnak meg, de a valós adat - a kormány statisztikai manipulációja miatt - ennek kétszerese lehet.

Az ANC, a Dél-Afrikai Kommunista Párt, és más hasonló szervezetek rendezvényein (Nelson Mandela, valamint a jelenlegi vezet?k részvételével) gyakran eléneklik az ??ljétek meg a búrokat!” kezdet? ?mozgalmi dalt”.,

Egyes radikális búrok nem nyugodtak bele az ANC uralmába, és például 2002-ben bombatámadásokat intéztek k?zlekedési vonalak és más létesítmények ellen.

Politikai pártok

A f?bb pártok:

• Afrikai Kereszténydemokrata Párt (African Christian Demokratic Party, ACDP, alapítva 1993-ban);
• Afrikai Nemzeti Kongresszus (African National Congress, ANC, alapítva 1912-ben);
• Demokratikus Sz?vetség (Dél-afrikai K?ztársaság) (Democratic Alliance, DA, alapítva 2000-ben);
• Inkatha Szabadság Párt (Inkatha Freedom Party, IFP, alapítva 1990-ben);
• Szabadságfront Plusz (Freedom Front Plus, FF+, alapítva 1997-ben);
• Pánafrikai Kongresszus (Pan-African Congress, PAC, alapítva 1959-ben);

K?zigazgatási beosztás

A Dél-Afrikai K?ztársaság tartományai (színezve) és a kerületek (számozva)

Nyugat-Fokf?ld   Kelet-Fokf?ld   KwaZulu-Natal   észak - Fokf?ld   Szabadállam (tartomány)

északnyugati tartomány   Gauteng   Mpumalanga   Limpopo

Az ország az alkotmány értelmében kilenc, ?nálló t?rvényhozással és kormányzattal rendelkez? tartományra oszlik. Ezek a k?vetkez?k (zárójelben a székhelyek):

• Nyugat-Fokf?ld angolul: Western Cape (Fokváros)
• Kelet-Fokf?ld angolul: Eastern Cape (Bisho)
• KwaZulu-Natal (Pietermaritzburg)
• észak-Fokf?ld angolul: Northern Cape (Kimberley)
• Szabadállam (Bloemfontein)
• északnyugati tartomány (angolul: North West (Mafikeng)
• Gauteng (Johannesburg)
• Mpumalanga (Nelspruit)
• Limpopo (Polokwane)

A kilenc tartomány ?sszesen 52 kerületre oszlik.

A Dél-afrikai K?ztársaság tengerentúli területe

• Prince Edward-szigetek
  • Terület: 316 km²
  • Népesség: a meteorológiai kutatóállomás személyzete

Népesség

Dél-Afrika néps?r?ségi térképe

Népességének változása

A népesség alakulása 2011 és 2022 k?z?tt:

Lakosok száma	51 770 560	55 653 654	55 445 000	57 725 600	59 622 350	60 142 978	62 027 503
	2011	2016	2017	2018	2020	2021	2022

Adatok: Wikidata

általános adatok

A népesség eloszlása mind területileg, mind etnikailag nagyon egyenetlen. Az ország nyugati és északi része gyéren lakott, a lakosság f?ként a keleti és a déli területeken ?sszpontosul. A terület kétharmada lakatlan, a néps?r?ség keletr?l nyugatra haladva cs?kken. Dél-Transvaalban 300 f?/km2, míg a leggyérebben lakott észak-Fokf?ld?n 2 f?/km2. A feketék nagyjából fele homelandekben él; negyedrészük a ?fehér” városok peremén, saját településeiken, mintegy 20%-uk vidéki, ?fehér” k?rzetek lakosa. A fehérek 90%-a él városokban; a városiasodás országos aránya 56%. Az ország legs?r?bben lakott vidéke Pretoria-Johannesburg-Vereeniging ?sszefügg? agglomerációja. A kor szerinti megoszlás nagyon eltér?: a feketék 38%-a, a fehéreknek viszont csak 28%-a fiatalabb 15 évesnél. Az évi természetes szaporodás 1985 és 1995 k?z?tt 2,4% volt. A születéskor várható élettartam 63 év. 2017-ben a feln?tt lakosság 12,95%-a volt analfabéta.

Etnikai, nyelvi megoszlás

Dél-Afrika f? nyelvei régiók szerint

  afrikaans

  ndebele

  északi-szotó

  déli-szotó

  szvázi

  conga

  cvána

  venda

  khosza

  zulu

Az országban sok száz nyelvet és nyelvjárást beszélnek. A f?bb nyelvek: angol, afrikaans, zulu (30,1%), szvázi (3,4%), ndebele (2%), déli-szotó (10%), északi-szotó, conga (5,6%), cvána (10,3%), pedi (11,9%), venda (2,9%) és khosza (xhosza) (22,3%).

A fehérek 59,1%-a afrikaans, 39,3%-a angol, 0,1%-a khosza anyanyelv?. 1,1% valamilyen nem-hivatalos nyelvet beszél.

Az országban 4000 f?s magyar kisebbség él, t?bbségük az 1956-os forradalom után menekült Dél-Afrikába.

2003-as adatok szerint a lakosság 21,5%-a (5,3 millió ember) HIV-fert?z?tt.

A 19. század elején a lakosság ?sszetétele a k?vetkez? volt:

• 26 000 f? fehér
• 30 000 f? rabszolga, akiket a Távol-Keletr?l hurcoltak oda
• 20 000 f? bennszül?tt

A lakosság ?sszetétele a 2001-es cenzus szerint:

• afrikai/fekete 79%
• fehér 9,6%
• egyéb 8,9%
• indiai/ázsiai 2,5%

Népcsoportok: zulu 24%, keverék 11%, búr 10%, északi szotó 10%, sosza (xhosza) 10%, déli szotó 7%, angol 6%, cvána 6%, egyéb 16%.

A 2022. évi adatok szerint az ország lakossága 62 027 503 f?, amelyb?l etnikai szempontból 81,4% fekete, 8,2% kevert, 7,3% fehér, 2,7% ázsiai, 0,4% egyéb.

A népesség fele városlakó. A nagyobb városokban az országos átlagnál nagyobb arányban vannak fehér lakosok, így például a 2010-es évtizedben Johannesburg (12,3%), Fokváros (16,2%), Durban (15,3%), Pretoria (52,45%), Gqeberha, Port-Elisabeth (37,8%), Vereeniging (33,1%), East London (16%), Bloemfontein (29,8%).

Dél-Afrikában 11 hivatalos nyelvet használnak, ezek: angol, afrikaans (búr), zulu, pedi, conga, xhosza, szvázi, ndebele, déli- szotó, északi-szotó, tsonga (vagy shangaan), tswana és a venda.

Vallási megoszlás

Vallási megoszlás 2016-ban :

• keresztény: független fekete keresztény 25%, pünk?sdi-karizmatikus 15%, római katolikus 7%, metodista 5%, kálvinista 4%, anglikán 3%, más keresztény 13,5%, felekezet nélküli keresztény 4,5%,
• más ábrahámi vallású: muszlim 1,6%, zsidó 0,1%
• hagyományos afrikai vallású 4,5%
• más 2,7%
• nincs vallása 11%, nem nyilatkozott 1,4%

Egészségügy, szociális rendszer

Az egészségügyi ellátás a városokban nagyon jó, a vidéki k?rzetekben azonban sokkal kevésbé hozzáférhet?. A fekete népességen belül az alultápláltságból fakadó halandóság és a gyermekhalandóság a népességen belül gyakoribb, mint a népesség más csoportjaiban. A kwashiorkor szinte népbetegségnek számít.

A szociális gondoskodás keretében nyugdíjat és családi segélyeket folyósítanak, a szociális ápolás az id?sekre, a fogyatékosokra és a gyermekekre terjed ki.

Gazdaság

Gyémántbánya, Cullinan

Afrika legiparosodott, technológiailag legfejlettebb és legdiverzifikáltabb gazdaságával rendelkezik.

A F?ld ásványkincsekben leggazdagabb országai k?zé tartozik. A világ aranytermelésének t?bb mint 45%-át adja, valamint nagy mennyiség? uránt, gyémántot, platinát, vasat, vanádiumot, mangánt, krómot, rezet, azbesztet és k?szenet, grafitot, nióbiumot és kolumbitot bányásznak itt.

A gyémántnak mindkét fajtáját bányásszák, az ipari és az ékszergyémántot is. Nagy mélység? tárnákat létesítettek, mert a geotermikus gradiens értéke kisebb az átlagnál (átlag = 33 m/°C), ami azt jelenti, hogy csak t?bb száz méterenként n? a h?mérséklet egy fokot.

K?olajban és f?ldgázban szegény ország, ezért behozatalra szorul. Az arab országoktól hajókon hozzák be és Natalból (Durban) küldik tovább az ország más részeibe.

Fontos ipari városok: Fokváros, Johannesburg és Richardsbay.

általános adatok

Gazdasága: ipari agrárország. A keres? lakosság 13%-a a mez?gazdaságban, 30%-a a kitermel?-, és a feldolgozóiparban, 57%-a a tercier szektorban dolgozik. Magas az idénymunkákban és a bányászatban a k?rnyez? országokból származó vendégmunkások száma. Meghatározó az angol, amerikai és francia t?késcsoportok szerepe, melyek a gyémántbányászat majdnem egészét, az aranybányászat kétharmadát, a bányászat egyharmadát, s a feldolgozóipar 50%-át tartják a kezükben. A világon a leggyorsabban ebben az országban térülnek meg a külf?ldi t?kebefektetések. A GDP 40%-át adja a bányászat és az ipar, a mez?gazdaság részaránya 5%.

Gazdasági adatok

Az ország gazdasági adatai 2012-2017 k?z?tt:

év	GDP (milliárd US$ PPP)	GDP per f? (US$ PPP)	GDP n?vekedés (reál)	Infláció	Munkanélküliség	államadósság (GDP %-ban)
2012	659.3	12,600	2.3 %	5.6 %	24.9 %	41.0 %
2013	686.6	12,930	2.5 %	5.8 %	24.7 %	44.1 %
2014	711.8	13,204	1.8 %	6.1 %	25.1 %	46.7 %
2015	728.8	13,311	1.3 %	4.6 %	25.4 %	49.3 %
2016	742.2	13,345	0.6 %	6.3 %	26.7 %	51.6 %
2017	765.6	13,544	1.3 %	5.3 %	27.5 %	52.7 %

Gazdasági ágazatok

Mez?gazdaság

Dolgozók gyüm?lcs?t pakolnak exportra egy üzemben

Mez?gazdasági terület, Mpumalanga

A széls?séges csapadékeloszlás kiszámíthatatlanná teszi a termést, az ?nt?zés, bár szükséges lenne, nehezen megoldható, és a talajpusztulás szintén jelent?s probléma. A birtokmegoszlás nagyon egyoldalú, a m?velt területek 4/5-e a fehér farmerek tulajdonában van. Ezeken a t?bb ezer hektár terület?, mintegy 1 millió bantu részesbérl?t, illetve parasztot foglalkoztató, jól felszerelt farmokon. Legeltet? gazdálkodás jellemz?: juh- és szarvasmarha-tenyésztés, kukorica-, búza-,cukornád- és gyüm?lcstermesztés folyik. Amíg a fehérek nagyüzemei fejlett technikát alkalmaznak és piacra termelnek, addig az egykori bantusztánokban az ?nellátó kisparaszti gazdálkodás a jellemz?, ahol túlnyomórészt kukoricát, burgonyát és z?ldségféléket termelnek. Az országban 13 millió szarvasmarha, 30 millió juh, 6 millió kecske, 1,5 millió sertés van. A juhállomány 60%-át a kiváló gyapjat adó merinó, tizedét a karakül juhok teszik ki. A világ moher szükségletének felét fedezi az egy millió db-os angórakecske-állomány. Tejtermékekb?l, húsból és gyapjúból számottev? az export. Az ország területének 12%-a szántóf?ld, 2/3-a legel?, melyek min?sége változó. Gyüm?lcs- és sz?l?termesztéssel Fokf?ld mediterrán éghajlatú tengerparti sávjában foglalkoznak. A narancstermés évi 580–690 ezer tonna, a sz?l?termesztésb?l évente 9–10 millió hektoliter bort állítanak el?, cukornádból évi átlagban 1,8–2 millió tonna finomított cukrot gyártanak, az ananásztermés évi átlaga 200–260 ezer tonna, a banáné 170–180 ezer tonna. A keleti területeken jelent?s még a rizs- és a f?ldimogyoró-termesztés. Számottev? a parti és a mélyvízi halászat, f?leg a nyugati parton, ahol a hideg Benguela-áramlás planktonban gazdag vize nagy mennyiség? szardíniát, makrélát és barrakudát tart el. A zsákmány 2/3-a exportra kerül. Az erd?gazdálkodás jelent?sége viszonylag csekély, de az ország faszükségletének nagyobb részét képes kielégíteni.

Ipar

A koebergi atomer?m?

Az ország energiatermelésének alapja a k?szénbányászat, mivel szénhidrogén szükségletének szinte egészét importból fedezi. A Dél-Transvaalban és Natal területén található szénvagyont 11 milliárd tonnára becsülik, a feketek?szén bányászatában a világ ?t?dik legnagyobb termel?je. Energiaszükségletének 3/4-ét szénb?l, 1/5-ét k?olajból fedezi. A villamos energia 80%-a származik széntüzelés? h?er?m?vekb?l, 10-10%-át pedig a vízer?m?vek (Orange, Vaal, Sabie) és az atomer?m?vek (Duynefontein, Koeberg) adják. Az afrikai kontinens energiatermelésében részaránya 50% feletti, és a takarékossági programoknak k?sz?nhet?en az el?állított energia jelent?s részét exportálni is képes. Energiahálózatához t?bb szomszédos ország is kapcsolódik. Aranybányái Witwatersrand, Welcom és Virginia k?rnyékén találhatók. A legnagyobb gyémántbányák Kimberleynél, Jagersfonteinnél és Pretoriánál vannak. A Dél-Afrikai K?ztársaság adja a platinafémekb?l (ozmium, irídium, ródium, palládium) a világtermelés 55%-át, krómércb?l 37%-át. Az aranyon, a krómon és a platinafémeken kívül els? helyen áll a vanádium, az ékszergyémánt, a vermikulit, az andaluzit termelésben. A szénhidrogéneket nem számítva az ország a F?ld legnagyobb ásványi nyersanyagexport?re.

A feldolgozóiparban a gazdag ásványkincs vagyonra települt nehézipar dominál. Az ipari termelés értékének 20%-át teszi ki a vas-, acél- és színesfémkohászat. Johannesburg, Germiston és Vereeniging a hadiipar, a bányagépgyártás és a vast?megcikkgyártás k?zpontja, jelent?s az autó-, hajó- és repül?gépgyártás Johannesburgban, Durbanban, Fokvárosban, Port Elizabethben és East Londonban, a mez?gazdasági gépgyártás Johannesburgban és Pretoriában. Fejlett az elektrotechnikai és elektronikai ipar. Transvaal és Orange határterületein (Sasolburg, Phalaborwa, Benoni) m?benzint, m?gumit, gyógyszert, m?anyagot, m?szálat, m?trágyát gyártanak. A mez?gazdasági k?rzetek k?zpontjaiban számottev? az élelmiszerfeldolgozás és a textilipar.

Külkereskedelem

Durban kik?t?je

• Exporttermékek: arany, gyémánt, platina, szén, urán, gyapjú, déligyüm?lcs, kukorica, b?r, gépek és berendezések, vegyipari termékek.
• Importtermékek: m?szaki és tudományos berendezések és alkatrészek, gépek, járm?vek, él? állat, textília, papír, k?olaj, élelmiszer, k?zszükségleti cikkek.

Legf?bb kereskedelmi partnerek 2016-ban:

• Export: Kína 9,2%, Németország 7,5%, USA 7,4%, Botswana 5%, Namíbia 4,8%, Japán 4,6%, India 4,3%, Egyesült Királyság 4,2%
• Import: Kína 18,1%, Németország 11,8%, USA 6,7%, India 4,2%

K?zlekedés

M70 jelzés? autópálya Johannesburg k?zelében

K?zút

A k?zel 200 000 km hosszú k?zúthálózat kb. harmada rendelkezik szilárd burkolattal.

Busz

Nemzetk?zi buszok indulnak Namíbia f?városába, Windhoekba. A Translux utasai pedig Harare-be juthatnak el Johannesburgból.

Vasút

A teherszállítás d?nt? része a 85%-ban villamosított vasúton t?rténik. A vasútvonalak hossza 23 800 km. Az afrikai kontinens legdélebbi vasútállomása az ország Bredasdorp városának állomása.

Légik?zlekedés

Számottev? a belf?ldi légi k?zlekedés. Az ország 566 repül?tere k?zt számos nemzetk?zi repül?tér is található, a legnagyobb forgalmú Johannesburgban van (O. R. Tambo nemzetk?zi repül?tér). Az ország nemzeti légitársasága a South African Airways.

Vízi k?zlekedés

A tengeri kik?t?k k?zül a jelent?sebbek Richard's Bay, Durban, Fokváros és Port Elizabeth. ?sszesen 7 kik?t? van az országban.

Telekommunikáció

Hívójel prefix	ZR-ZU, S8, Z8
ITU zóna	57
CQ zóna	38

Kultúra

Képek a kultúráról Sosza (xhosza) t?rzsi asszonyok hagyományos ?lt?zetben Fokvárosban Ndebele asszonyok Asszony hagyományos ?lt?zetben Zulu táncosok Zuluk hagyományos díszekben Natal régióban Gum boot (csizma) tánc Dekorált házak a Drakensbergben Street art, Fokváros Johnny Clegg koncert A hagyományos konyha Operaház, Port Elizabeth Presbiteriánus (Nederduits Gereformeerde Kerk) temploma, Wolmaransstad Church Square, Pretoria

Az ország kulturális viszonyait az etnikai csoportok sokfélesége határozza meg. Egyez? vonások mutatkoznak azonban a fekete és fehér m?vészek k?z?tt az ellenállás és a szám?zetés kultúrájában, ami az ellenzéki m?vészet diktatórikus elnyomásának és a szigorú cenzúrát gyakorolt kormányzat apartheidpolitikájának reakciójaként j?tt létre.

Oktatási rendszer

Az alapfokú oktatás k?telez? és ingyenes 16 éves korig.

Kulturális intézmények

Kulturális világ?r?kség

Az UNESCO Dél-Afrikában a k?vetkez? helyszíneket ismerte el, mint a világ kulturális ?r?kségének részét:

• Sterkfontein, Swartkrans, Kromdraai ?skori emberi lel?helyei;
• Robben-sziget;
• Ukhahlamba / Drakensberg Nemzeti Park a természeti világ?r?kségnek is része;
• Mapungubwe kultúrtáj;
• A Richtersveld botanikai és kultúrtáj.

M?vészetek

Városháza, Fokváros

Bo Kaaps színes házai

Irodalom

A beszélt nyelveknek megfelel?en az országban angol, afrikaans és nyolc bantu nyelv? irodalom alakult ki. A bantu nyelvek k?zül a zulu, a sotho és a xhosza nyelv? irodalomban születtek jelent?sebb alkotások. Az angol nyelv? dél-afrikai irodalom klasszikus m?ve Oliver Schreiner: Egy afrikai farm t?rténete cím? regénye (1883). Jó néhány szerz?nek a faji problematika a k?zponti témája. Megemlítend? k?zülük Sarah Gertrude Millin ("Isten mostohagyermekei"), William Charles F. Plomer ("Turbott Wolfe"), Alan Paton ("...mert vigaszra szorulnak"), Dan Jacobson ("Tánc a napfényben") és Nadine Gordimer ("Idegen az idegenek k?z?tt"). Ellenzéki magatartása miatt Plomer ?nként elhagyta hazáját, Jacobsont kiutasították, Patonnak bevonták az útlevelét. Szemben állt a kormányzattal az ország legismertebb mai drámaírója, Athol Fugard is. Sok fekete szerz? is írt jelent?s angol nyelv? m?veket: például Alex LaGuma, Peter Abrahams, Es'kia Mphahlele és Lewis Nkosi. Afrikaans nyelv? irodalom f?ként a lírában és a verses drámában bontakozott ki. Gyakori téma volt az ország betelepítése és a búrok szabadságharca a britek ellen. (Ch. Louis Leipoldt, Cornelis Jacob Langenhoven). Az 1930-as években egy fiatal k?lt?csoport szakított ezzel a hagyománnyal és új mondanivalókat, formákat keresett (Nikolaas Petrus van Wyk Louw, Uys Krige, Dirk Johannes Opermann). A fiatalabb írónemzedék legjelent?sebb képvisel?je Breytenbach, akit 1975-ben kilencévi b?rt?nre ítéltek, majd 1982-ben Franciaországba toloncoltak. Nemzetk?zileg ismert regényíró André Brin is ("A vízilób?r korbács").

A bantu nyelvek irodalma a fekete hagyományok és az európai hatások, a fehér misszionáriusokhoz való alkalmazkodás és a fehér elnyomók elleni tiltakozás k?z?tti ellentmondásban fejl?d?tt ki. Els? ?nálló m?ve, Thomas Mofolo: Chaka cím?, sotho nyelv? t?rténelmi regénye 1925-ben jelent meg. A Dhlomo testvérek - Rolfes R. R. Dhlomo és Herbert I. E. Dhlomo - irodalomtudósként és k?lt?ként szereztek hírnevet. A xhosza irodalom klasszikusa Samuel Edward Krune Mqhayi.

Lásd még Dél-afrikai k?lt?k, írók listája

Képz?m?vészet

A városokban kialakult "township-m?vészet"-ben a fehérek stílusa és technikája keveredik a feketék hagyományos népm?vészetével. Képvisel?i k?zül számosan nemzetk?zileg is ismertek. Például Mslaba Dumile és Leonard Matsoso fest?k, vagy Lucas Sithole és Sidney Kumalo szobrászok. A kortárs dél-afrikai festészet jeles képvisel?i továbbá: Walter Battis, Alexis Preller és Bettie Cilliers-Barnard.

Zene

Amerikai hatásra az 1920-as évekt?l elterjedt, hamarosan népszer? és jelent?ssé vált a dzsesszzene. A dél-afrikai fekete dzsessz a Witwatersrand bányavárosaiban él? munkásoktól származik. A marabi a szving egyik helyi formája volt, mely a zongora hangjait kavicsokkal teli konzervdobozok z?rgésével kombinálta. A marabit a kwela k?vette, amelyben bádogsíp magas hangjai játszották a f?szerepet. A dél-afrikai dzsessz a fénykorát az 1950-es években élte, amikor fehérek és feketék szvingeltek a johannesburgi Sophiatown kiváló zenészeinek muzsikájára. E zenészek a marabi és kwela ?tv?zésével alakították ki a rendkívül népszer?, új mbaquanga stílust.

Nemzeti hatásokkal kiegészülve j?tt létre így az a k?nny?zene, amelyet világszerte ismertté vált el?adók vittek sikerre. Néhány név ezek k?zül: Hugh Masekela, Miriam Makeba, Letta Mbulu, Vusi Mahlasela, Robbi Robb. Az 1990-es évek elejét?l a dél-afrikai k?nny?zenét a kwaito, azaz a house és a hiphop helyi adaptációja uralja.

A komolyzene is jelen van az országban, a nagyobb városokban szimfonikus zenekarok és kisebb kamaraegyüttesek m?k?dnek. Az opera 1994 óta gyors változáson ment keresztül: az eredetileg csak fehér m?fajt ma már fekete énekesek uralják, akik k?zül sokan a fokvárosi egyetem operaiskolájában végeztek.

Hagyományok, néprajz

Dél-Afrika legrégebbi m?vészeti alkotásai a busmanok évezredes sziklafestményei és sziklarajzai. A jellegzetes ember- és állatábrázolások sok helyütt f?llelhet?k, leggyakrabban a hegységekben, pl. a Drakensbergében s a fokf?ldi hegyek k?z?tt fordulnak el?. A feketék újkori népm?vészetének hagyományos formái a kerámia, a faszobrászat, a gy?ngydíszítés és a kunyhók falfestése.

Gasztronómia

Bobotie (f?szeres darált hús) z?ldségekkel, rizzsel és chutney-val

A hús a dél-afrikai konyha egyik f? alkotóeleme. A legnépszer?bb a bárány, amelyet a marhahús k?vet. A sertéshús nem túl gyakori, de a szarvas nagyon népszer?. általánosságban elmondható, hogy mindenféle húst feldolgoznak és fogyasztanak. Az afrikai eredet? strucc húsát els?sorban exportálják. Egy tipikus dél-afrikai kül?nlegesség a szárított hús, helyi nevén a biltong.

A z?ldségeket ritkán fogyasztják k?retként, ahogy ez Európában szokás, de általában a kül?nféle ételek részét képezik. Népszer? a süt?t?k, a sárgarépa, a bab, a kukorica és a hagyma. A burgonyát és a z?ld salátát ritkán szolgálják fel. érdemes megemlíteni a waterblommetjie-t (Aponogeton distachyos), amely a téli hónapokban betakarított vízin?vény.

Dél-Afrikában alkoholos és alkoholmentes italokat is felszolgálnak étkezéskor. A bor kül?nleges szerepet játszik. Kül?n?sen nagy jelent?ség? a helyi termesztésb?l származó fehérbor. A Rooibos-tea és a s?r is népszer?.

Turizmus

Képek Drakensberg N?vényzet az es?s évszakban, Namaqualand Elefánt a Kruger Nemzeti Parkban Zsiráf a Kruger Parkban Fokváros Clifton 4th Beach, Fokváros Pretoria Castle of Good Hope, Fokváros Johannesburg Városháza, Pietermaritzburg Namakwaland Zulu táncosok

Szállás

Az ?tcsillagos luxusszállodáktól a vadrezervátumokban található szalmafedeles kunyhókig nagy a szálláshelyek választéka. A turistaútvonalak mentén kiválóan f?lszerelt motelek, karavánparkok, táborhelyek várják a vendégeket.

F? látnivalók

• Kruger Nemzeti Park "big five" (?t nagy) állata
• Fokváros és a Robben-sziget
• Johannesburg
• Sun City
• Pietermaritzburg és a Valley of 1000 Hills
• Blyde River Canyon Nature Reserve
• Augrabies-vízesés Nemzeti Park
• Az ország kultúrája, fesztiválok

Oltások

Fert?z?tt területekr?l, például a szomszédos országokból beutazók számára k?telez? a sárgaláz elleni véd?oltás. Az utazás alkalmából ajánlatos ellen?rizni az oltásnaptárnak megfelel? szokásos oltásokat, mint például a feln?ttek esetén a tetanusz, diftéria, polió, szamárk?h?gés, mumpsz, rózsahiml?, kanyaró (MMR oltóanyag) és a szezonális influenza elleni oltást. Egyes területeken gyakoribbá váltak a kanyarómegbetegedések, k?ztük Pretoriában (Tshwane) és Johannesburgban. Az utazás alkalmából ajánlatos a hepatitisz A, hosszabb tartózkodás esetén a hepatitisz B, a hastífusz és a tetanusz elleni véd?oltás.

A Kruger Nemzeti Parkba utazóknak a maláriafert?zés megel?zésére tablettákat kell szedniük.

Sport

Anglia - Dél-Afrika krikett mérk?zés, Fokváros, 2005.

Windsz?rf?s?k a Jóreménység-foknál

Az ország legnépszer?bb sportágai a krikett, a r?gbi és a labdarúgás.

Labdarúgás

A Dél-afrikai labdarúgó-válogatott k?rül óriási botrány t?rt ki amikor 1957-ben az Afrikai nemzetek kupáján diszkvalifikálták a csapatot, mert a csapat vezet?i az apartheid miatt nem voltak hajlandók vegyes csapatot kiállítani. A válogatott egészen 1992-ig volt kizárva a versenyb?l. 1966-ban kizárták a FIFA-ból is, és csak 1990-ben tért vissza.

A 2010-es labdarúgó-világbajnokságnak Dél-Afrika adott helyet.

Eredmények

• Afrikai nemzetek kupája:
  • Aranyérem: 1996
  • Ezüstérem: 1998
  • Bronzérem: 2000
• COSAFA-kupa:
  • Aranyérem: 2002, 2007
  • Bronzérem: 2000, 2005

Olimpia

A Dél-afrikai K?ztársaság eddig 20 aranyérmet szerzett az olimpiai játékok során, a legt?bbet atlétikában.

Formula–1

A Dél-afrikai K?ztársaságban 2 helyszínen is rendeztek futamokat 1968-1993-ig kisebb megszakításokkal Kyalamiban Johannesburgban és East Londonban a Prince George Cirtuit-on. Legismertebb versenyz?jük Jody David Scheckter (1950) dél-afrikai autóversenyz? aki 1979-ben megnyerte a Formula–1-es világbajnokságot.

R?gbi

A dél-afrikai r?gbi válogatott más néven Springboks a világ legjobbjai k?zé tartozik. 1995-t?l t?bbsz?r nyerte el a világbajnoksági aranyérmet, illetve a Három Nemzeteknél megszerezte az els? helyet. Az 1987-es és az 1991-es világbajnokságon az apartheid miatt nem vehetett részt.

állami ünnepek

Dátum	magyar neve	Angol neve
január 1.	újév	New Year's Day
március 21.	Az emberi jogok napja	Human Rights Day
tavasz	Nagypéntek	Good Friday and Family Day
tavasz	Húsvét (vasárnap és hétf?)	Easter
április 27.	Szabadság napja	Freedom Day
május 1.	A munka ünnepe	Workers' Day
június 16.	A fiatalok napja	Youth Day
augusztus 9.	A n?k napja	National Women's Day
szeptember 24.	Az ?r?kség napja	Heritage Day
december 16.	A megbékélés napja	Day of Reconciliation
december 25–26.	Karácsony	Christmas Day and Boxing Day

Források

• Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). F?szerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 403–411. o. ISBN 963-85773-2-0  
• ?t világrész országról országra. Officina Nova (1995. augusztus 13.). ISBN 963 477 038 x 
• Afrika Kairótól Fokvárosig, Ezerarcú világunk sorozat. Dunak?nyv. ISBN 963-7961-34-8 4 
• Világjárók lexikona. Reader's Digest (1995. augusztus 13.). ISBN 963 8475 28 5 
• Probáld, Ferenc. Afrika és a K?zel-Kelet f?ldrajza. ELTE (2002. augusztus 13.). ISBN 963 463 588 1 

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Dél-afrikai K?ztársaság témájú médiaállományokat.

• A kormány hivatalos oldala. Gov.za. (Hozzáférés: 2010. március 20.)
• A dél-afrikai Parlament. Parliament.gov.za. (Hozzáférés: 2010. március 20.)
• A Kitekint? cikkgy?jteménye Dél-Afrikáról
• Dél-afrikai választások 2009 (hírek, háttér)
• A Világ országai. Nyír – Karta Bt (2004. augusztus 13.). ISBN 963-9516-64-3 
• A világ országai. Kossuth K?nyvkiadó (1990. augusztus 13.). ISBN 963-09-3483-3 
• Sebes, Tibor. Afrika, Képes f?ldrajz sorozat. Móra Ferenc K?nyvkiadó (1969. augusztus 13.) 
• Afrika és a K?zel-Kelet f?ldrajza – egyetemi és f?iskolai tank?nyv (ELTE E?tv?s Kiadó, Budapest, 1996) ISBN 963-463-006-5
• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
• A k?ztársaság alkotmánya